Furcsa egy dolog ez a net minden virtuális és nem virtuális kapcsolatával együtt

Van egy irodalmi portálunk (www.allegoria.hu). Valójában hármónké, meg mindazoké, akik ott publikálnak vagy ott olvasgatnak.És egy hete szép lassan feltörték mindazt, amit sokan arra tartottunk érdemesnek, hogy megosszuk a világgal. Először csak lassan tették ezt, de október 24-én már admin névvel belépve arra a felületre, ahol a teljes könyvtárunkat tároltuk. Ez nem valami könnyű feladat, mert én pl. nem tudok ott eligazodni (Egyetlen egyszer, s nem többször próbáltam...), s nem is szoktam egyáltalán belépni oda, hiszen vannak erre olyan emberek, akik tökéletesen értik a számítógépes technika minden csínját-bínját. Nekünk meg marad a kínja... Visszahozzuk ezt az egészet vagy sem?! Érdemes-e? Altruista módon arra áldozzuk-e az összes szabad időnket, hogy minden egyes művet lementsünk - A múlt esztendő nyara óta közel 3000 található az oldalon! - az azokra adott reakciókkal együtt (Ami több ezerre rúg!), megírassunk egy új sablont, s folytassuk-e ott, ahol abbahagytuk?!Persze, nem kevés pénzért, mert ingyen semmi sincsen... És még szolgáltatót is kellene váltanunk, mert, ahol egyszer feltörnek valamit, ott kizárt, hogy nem fordul elő még egyszer ugyanez.
Az én válaszom, egyértelműen nem. Miért? Mert az ember ideje valóban véges, s nem csupán a hétköznapjaiban, de ezen a bolygón is... És, mert mi is csalódtunk, mert hiszünk az emberekben, a jóságban, a művészet hatalmában még akkor is, ha az csak amatőr, de az állandó szabadságharcok közepette kell néha egy pici csönd, amikor mi is értékelünk, átértékelünk, s elcsendesedünk, mert tovább lépni nem lehet másként...