Prof. Dr. Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Reggel, mielőtt kinyitjuk a szemünket, állítsuk be az agyunkat arra, hogy ma egész nap jó dolgok történnek majd velünk. Mondjuk végig magunkban ezt a rövid szöveget: „Jó reggelt kívánok magamnak és mindazoknak, akiket szeretek, és akikkel ...ma csak találkozni fogok. Odavezetek egy fénysugarat a lábujjaimhoz, végigvezetem az egész testemen, és mosolyog minden pici sejtem, örül a mai napnak. Ma valami jó történik!” Próbáljuk ki – és tényleg valami jó fog történni! A saját egyetemi hallgatóimmal is csináltam ilyen kísérletet, igen meggyőző végeredménnyel. A gondolat, a tudat hatalma valóban teremt. Ha meg akarjuk találni ennek az összefüggéseit a modern kvantumfizikában, akkor egész nyugodtan menjünk utána, mert megtaláljuk. A szemünk persze mindent magába fogad, és viszi hátra a tarkólebenybe az információt – de ha az agyunk azt az üzenetet kapta, hogy ma jó dolgok történnek majd, akkor csak jókat keres. Meg van ígérve, te üzented meg – hol van az a jó? És egyszer csak valóban észrevesszük az apró, örömteli dolgokat! Egyszerűen kinyílik bennünk a pozitív érzelem, jobb lesz az energia-háztartásunk. Ezt mindenki kipróbálhatja saját kísérlet keretében is. Egy hétig minden reggel tegyük be a teremtő tudatunkba, hogy ma valami jó történik, közben figyeljük a közérzetünket, a lelkiállapotunkat, a velünk történt eseményekről pedig írjunk naplót - és rá fogunk jönni, hogy ez így igaz. Ha nem hiszünk másnak, higgyünk önmagunknak, a saját tapasztalatainknak!
***

Ki a boldog ember és hogyan válhatunk azzá? Mi boldogít, és hogyan boldogulunk?

A fogyasztói világ az értékvilág központjába az anyagiakat állította.

Paul Sartre azt mondta: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít.

A fogyasztói társadalom hedonisztikus jelszavakkal él, vágyteljesítő mohóságot sugall, most azonnal vedd meg. legyen meg mindened, ne késlekedj! A média minden csatornája erre erősít rá. Ez az attitűd pusztítóan széttépi az igazán éltető, boldogsághozó emberei kötelékeket. Növekszik hajszoltság, fokozódik az egészségromboló stresszeltség, szaporodnak a testi-lelki kapcsolati zavarok, az élet értelmének és a jövőképnek a hiánya az életbúsulás" a depresszió.

Maslow létrehozta az emberi szükségletek egymásra épülő modelljét, amely öt lépcsőből áll: a létfenntartási szükségletek, a biztonság, a szeretet, a tisztelet, és legfelül az önmegvalósítást.

Synder és Lopez 2002-es tanulmányában azt állítja hogy az optimizmus, az altruizmus, a megbocsátásképesség, a stresszel való megküzdésben a felülemelkedés a humor, valamint  a gyakori és intenzív együttlét azokkal,  akiket szeretünk, boldogságelőidéző vagy azt fokozó tényező.

A Kaliforniai Egyetemen  végzett kutatások alapján a boldogság 50 %- a az örökletességnek tulajdonítható, a jó géneknek köszönhető. 10 %-ot képviselnek a környezetei feltételek, és 40 %-ot pedig mi magunk gondozhatjuk, és fordíthatjuk a saját javunkra.

A génkeinkben lehetőségek szunnyadnak, amelyek felébreszthetők és elaltathatók. Pl az ikrek karakterükben, azaz szocializációs, nevelési hatások révén különböznek egymástól, nincs okunk félni az örökletességtől.

Milyen a boldog ember?

1. Fejezzük ki hálánkat, köszönetünket annak akit ez megillet.

  Keressünk legalább öt olyan dolgot, amiért igazán hálásak lehetünk.

2. Gyakoroljuk az optimizmust! Törekedjünk derűre, vidámságra, mosolyogjunk, nevessünk többet, mint eddig!

Az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született temperamentumvonás, hanem karakterkérdés, azaz a bevésődésnek a szociálisan tanult mintáknak köszönhető. Aki pesszimista annak az egyik szülője legalább az volt, ő pedig ezt eltanulta azonosult vele. Ahogyan azonban megtanultuk, úgy le is nevelhetjük magunkat az aggodalmaskodó, bajokon rágódó viselkedésről.

Már elég általánosan ismertté vált az a tény, hogy a lelki problémák megosztása jelentős segítséget ad a bajok elviseléséhez. Ventiláljunk, ne hordozzuk magunkban a sérelmeket, bajokat, mivel, ha hallgatunk, akkor a testbe belemaró feszültségek sajnálatosan betegségek előidézőivé válhatnak.

A pszichológus vagy más szakember, mint professzionális segítő hatékonyan szolgálhatja az egyén lelki egyensúlyát.

A nevetés valóságos áldás az emberei szervezetnek, a kacagás zsigeri kocogás megmasszírozza a beleket, segíti az emésztést. A humoristákat civil lélekgyógyászoknak is nevezhetjük.

3. Ébresszük fel és erősítsük, gyakoroljuk, de tartsuk határok között az altruizmust! Tegyünk jót másokkal!

A boldogságkutatás szerint a jó cselekedetek gyakorlása, az adakozás a nagyvonalúság, a saját javakról való lemondás, a másik ember megsegítése bizonyíthatóan fokozza a szubjektív jóllétérzést.

Az adás az adakozás a jó cselekedet akkor boldogságfokozó, ha az adományozó tette önkéntes.

4. Erősítsük szeretetkapcsolatainkat, családi baráti és társas együttléteinket. Élvezzük és műveljük a társas támogatást!

Az ember veleszületetten társas lény a létezés alaptörvénye pedig a kölcsönös egymásrautaltságról szól.

A valahova tartozás szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj, be kell kötődni valahova ahhoz, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni.

Gary Chapman a kapcsolatainkban gyakorolt szeretetnyelvet öt kategóriába sorolta (2004)

1. Elismerő, bátorító szavak

2. Együtt töltött minőségi idő

3. Ajándékok

4. Szívességek

5. Testi érintés

5. Tanuljuk meg az ártó stresszekkel, krízisekkel való megküzdésnek a saját magunkban való feldolgozását!

A megküzdésben két fő út lehetséges számunkra:

1. a problémaközpontú megküzdési módszer. - Ezt akkor alkalmazhatjuk, ha a probléma az életterünkben van, és külső forrása van. Csak a tehetetlenség a gyilkos erő. Ha elkezdünk tenni valamit, akkor a folyamat elindítása önmagában is oldja a frusztrációs feszültséget.

2. a felülemelkedési megküzdési módszer - Ha semerre nincs kiút akkor emelkedjünk mentálisan a helyzet fölé . Ezt a pszichológia (NLP  is ) új szemléleti helyzetekbe való helyezésnek nevezi (reframing). Szóba jöhetnek még a spirituális utak, a sport, a hobbik, a zene stb.

Ne felejtsük, ami nem öl meg az megerősít! A poszttraumás növekedés azt jelenti, hogy a tragédiákban, veszteségekben benne rejlik a meghaladási erő.

A krízis kétesélyes vagy rombol, vagy épít, de benne rejlik a változás esélye és ígérete.

Marshall Rosenberg nevéhez fűződik az Erőszakmentes kommunikáció elmélete is, amely az egymást tisztelő kommunikáció egyetlen lehetősége.

A szokványos nyelvet sakálnyelvnek nevezte el, feltételezve, hogy a hullaevő állat ellenszenves minden ember számára.

A zsiráfnyelv elnevezés pedig abból származik , hogy a zsiráfnak van az élővilágban a legnagyobb szíve ás jó hosszú nyaka ami lehetővé teszi, hogy magasról nézve emelkedetten tudjon a dolgokra rátekinteni.

6. A megbocsátás képességének gyakorlása, a bűntudatos vagy ellenséges érzések hordozásának megszüntetése.

Az öndestruktív folyamatok, a szervkárosító pszichoszomatikus betegségek tanulmányozása azt tárta fel, hogy az előidéző okok közt a lelki tényezőknek, főleg a stressz hatásoknak nagy szerepük van.

7.  Legyen életcélunk, legyünk elkötelezetten motiváltak és reménykedők abban, hogy céljaink megvalósíthatóak.

A tervek és az életcélok különleges hatalmat képviselnek a lelki életben. Aki nem tudja, melyik kikötőbe tart annak semmilyen szél sem kedvez.

A hatékony időgazdálkodás és a halogatás elkerülése döntő tényező.

A halogatás ellenszerei

1. szalámi technika - a szalámi egészben nem finom csak vékony szeletekre vágva

2. mérlegmódszer - mi előnyös benne és mi nem?

3. változtass a kedvezőtlen szokásaidon

8.  Élj a jelenben!

A pillanat élvezetének az apró örömök átélésének képességét azért is érdemes gyakorolni, mert ennek birtokában az embernek növekszik az önbizalma, nyitottsága, jóllétérzése. És kevésbé vélik neurotikussá.

9.  A testi-lelki kapcsolati jóllét triászának fontos tétele a fizikai élénkség, a mozgékonyság, a testi aktivitás.

Törődj testi kondícióddal, tedd részévé a mindennapjaidnak a kedvenc mozgásokat, a fizikai aktivitás valamilyen formáját! A sport hatására az emberi szervezetben endorfin keletkezik, amely jelentős közérzet és kedélyjavulást eredményez.

(Prof. Dr. Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak?)