***
Ki a boldog ember és
hogyan válhatunk azzá? Mi boldogít, és hogyan boldogulunk?
A fogyasztói világ az
értékvilág központjába az anyagiakat állította.
Paul Sartre azt mondta:
aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az
homokvárra épít.
A fogyasztói társadalom
hedonisztikus jelszavakkal él, vágyteljesítő mohóságot sugall, most azonnal
vedd meg. legyen meg mindened, ne késlekedj! A média minden csatornája erre
erősít rá. Ez az attitűd pusztítóan széttépi az igazán éltető, boldogsághozó
emberei kötelékeket. Növekszik hajszoltság, fokozódik az egészségromboló stresszeltség,
szaporodnak a testi-lelki kapcsolati zavarok, az élet értelmének és a
jövőképnek a hiánya az életbúsulás" a depresszió.
Maslow létrehozta az
emberi szükségletek egymásra épülő modelljét, amely öt lépcsőből áll: a
létfenntartási szükségletek, a biztonság, a szeretet, a tisztelet, és legfelül
az önmegvalósítást.
Synder és Lopez 2002-es
tanulmányában azt állítja hogy az optimizmus, az altruizmus, a
megbocsátásképesség, a stresszel való megküzdésben a felülemelkedés a humor,
valamint a gyakori és intenzív együttlét
azokkal, akiket szeretünk,
boldogságelőidéző vagy azt fokozó tényező.
A Kaliforniai
Egyetemen végzett kutatások alapján a
boldogság 50 %- a az örökletességnek tulajdonítható, a jó géneknek köszönhető.
10 %-ot képviselnek a környezetei feltételek, és 40 %-ot pedig mi magunk
gondozhatjuk, és fordíthatjuk a saját javunkra.
A génkeinkben lehetőségek
szunnyadnak, amelyek felébreszthetők és elaltathatók. Pl az ikrek karakterükben,
azaz szocializációs, nevelési hatások révén különböznek egymástól, nincs okunk
félni az örökletességtől.
Milyen a boldog ember?
1. Fejezzük ki hálánkat,
köszönetünket annak akit ez megillet.
Keressünk legalább öt olyan dolgot, amiért
igazán hálásak lehetünk.
2. Gyakoroljuk az
optimizmust! Törekedjünk derűre, vidámságra, mosolyogjunk, nevessünk többet,
mint eddig!
Az optimizmus és
pesszimizmus nem velünk született temperamentumvonás, hanem karakterkérdés,
azaz a bevésődésnek a szociálisan tanult mintáknak köszönhető. Aki pesszimista
annak az egyik szülője legalább az volt, ő pedig ezt eltanulta azonosult vele.
Ahogyan azonban megtanultuk, úgy le is nevelhetjük magunkat az aggodalmaskodó,
bajokon rágódó viselkedésről.
Már elég általánosan
ismertté vált az a tény, hogy a lelki problémák megosztása jelentős segítséget
ad a bajok elviseléséhez. Ventiláljunk, ne hordozzuk magunkban a sérelmeket,
bajokat, mivel, ha hallgatunk, akkor a testbe belemaró feszültségek sajnálatosan
betegségek előidézőivé válhatnak.
A pszichológus vagy más
szakember, mint professzionális segítő hatékonyan szolgálhatja az egyén lelki
egyensúlyát.
A nevetés valóságos
áldás az emberei szervezetnek, a kacagás zsigeri kocogás megmasszírozza a beleket,
segíti az emésztést. A humoristákat civil lélekgyógyászoknak is nevezhetjük.
3. Ébresszük fel és erősítsük,
gyakoroljuk, de tartsuk határok között az altruizmust! Tegyünk jót másokkal!
A boldogságkutatás
szerint a jó cselekedetek gyakorlása, az adakozás a nagyvonalúság, a saját
javakról való lemondás, a másik ember megsegítése bizonyíthatóan fokozza a
szubjektív jóllétérzést.
Az adás az adakozás a
jó cselekedet akkor boldogságfokozó, ha az adományozó tette önkéntes.
4. Erősítsük szeretetkapcsolatainkat,
családi baráti és társas együttléteinket. Élvezzük és műveljük a társas támogatást!
Az ember
veleszületetten társas lény a létezés alaptörvénye pedig a kölcsönös
egymásrautaltságról szól.
A valahova tartozás
szükséglete olyan, mint egy fa gyökérzetének a talaj, be kell kötődni valahova
ahhoz, hogy a viharoknak ellent tudjunk állni.
Gary Chapman a
kapcsolatainkban gyakorolt szeretetnyelvet öt kategóriába sorolta (2004)
1. Elismerő, bátorító
szavak
2. Együtt töltött
minőségi idő
3. Ajándékok
4. Szívességek
5. Testi érintés
5. Tanuljuk meg az ártó
stresszekkel, krízisekkel való megküzdésnek a saját magunkban való feldolgozását!
A megküzdésben két fő
út lehetséges számunkra:
1. a problémaközpontú
megküzdési módszer. - Ezt akkor alkalmazhatjuk, ha a probléma az életterünkben van,
és külső forrása van. Csak a tehetetlenség a gyilkos erő. Ha elkezdünk tenni valamit,
akkor a folyamat elindítása önmagában is oldja a frusztrációs feszültséget.
2. a felülemelkedési
megküzdési módszer - Ha semerre nincs kiút akkor emelkedjünk mentálisan a helyzet
fölé . Ezt a pszichológia (NLP is ) új
szemléleti helyzetekbe való helyezésnek nevezi (reframing). Szóba jöhetnek még
a spirituális utak, a sport, a hobbik, a zene stb.
Ne felejtsük, ami nem
öl meg az megerősít! A poszttraumás növekedés azt jelenti, hogy a tragédiákban,
veszteségekben benne rejlik a meghaladási erő.
A krízis kétesélyes
vagy rombol, vagy épít, de benne rejlik a változás esélye és ígérete.
Marshall Rosenberg
nevéhez fűződik az Erőszakmentes kommunikáció elmélete is, amely az egymást
tisztelő kommunikáció egyetlen lehetősége.
A szokványos nyelvet
sakálnyelvnek nevezte el, feltételezve, hogy a hullaevő állat ellenszenves
minden ember számára.
A zsiráfnyelv elnevezés
pedig abból származik , hogy a zsiráfnak van az élővilágban a legnagyobb szíve
ás jó hosszú nyaka ami lehetővé teszi, hogy magasról nézve emelkedetten tudjon
a dolgokra rátekinteni.
6. A megbocsátás
képességének gyakorlása, a bűntudatos vagy ellenséges érzések hordozásának
megszüntetése.
Az öndestruktív
folyamatok, a szervkárosító pszichoszomatikus betegségek tanulmányozása azt
tárta fel, hogy az előidéző okok közt a lelki tényezőknek, főleg a stressz
hatásoknak nagy szerepük van.
7. Legyen életcélunk, legyünk elkötelezetten
motiváltak és reménykedők abban, hogy céljaink megvalósíthatóak.
A tervek és az
életcélok különleges hatalmat képviselnek a lelki életben. Aki nem tudja,
melyik kikötőbe tart annak semmilyen szél sem kedvez.
A hatékony
időgazdálkodás és a halogatás elkerülése döntő tényező.
A halogatás ellenszerei
1. szalámi technika - a
szalámi egészben nem finom csak vékony szeletekre vágva
2. mérlegmódszer - mi
előnyös benne és mi nem?
3. változtass a
kedvezőtlen szokásaidon
8. Élj a jelenben!
A pillanat élvezetének
az apró örömök átélésének képességét azért is érdemes gyakorolni, mert ennek
birtokában az embernek növekszik az önbizalma, nyitottsága, jóllétérzése. És
kevésbé vélik neurotikussá.
9. A testi-lelki kapcsolati jóllét triászának
fontos tétele a fizikai élénkség, a mozgékonyság, a testi aktivitás.
Törődj testi
kondícióddal, tedd részévé a mindennapjaidnak a kedvenc mozgásokat, a fizikai
aktivitás valamilyen formáját! A sport hatására az emberi szervezetben endorfin
keletkezik, amely jelentős közérzet és kedélyjavulást eredményez.
2 reggel kipróbáltam - működik.
VálaszTörlésMa elfelejtettem. Hát... holnap igyekszem nem elfelejteni.
Tisztelt Dr. Bagdy Emőke!
VálaszTörlésA fent leírtakban és egyéb más dolgokban sosem voltam szkeptikus! Ha 10 évvel ezelőttre visszamehetnék, a mai gondolkodásommal, valószínűleg nem tartanék még mindig a pánikbetegségem mély gödrében. Mert ha már akkor tudtam volna pl. a Hoponopono létezését, vagy pl. a vonzás törvényét vagy egyszerűen, ha a hitem erősebb lehetett volna, talán múlt időben írhatnék és segíthetnék másokon, a velem hasonló gondokkal küszködő embereken, ismerősökön. Ugyanis agyban "többet tudok", de a 10 év alatt igen elmélyült, az amúgy sem egyszerű pánikom. Nekem nem volt átmenet. Egyik este úgy feküdtem le, aki éli a hétköznapi, de boldog életét, egyedül mentem akárhová, kíséret nélkül, de másnap mindez a múltba veszett és ennek már 10 éve. Kemény lefolyású pániktüneteim voltak. Több dolgot kipróbáltam: akupunktúra, természetgyógyászat, homeopátia, hiszen nem szerettem volna a gyógyszerek áldozata lenni, ami tudjuk, csak a tüneteket nyomja el, bár mára már cukorkát is vehetnék be az adagjaim helyett, mert nem segítenek már az enyhítésben sem. Magam próbáltam leküzdeni vagy az említett "kapaszkodókat" kerestem és keresem máig. Mert úgy érzem egyedül nem tudom kiirtani magamból ezt a poklot! Egyedül voltam a problémámmal, hiszen aki nem tapasztalja, mivel jár ez a betegség, nehezen érti meg, így család, se élettárs, nem tudott jobb kézzé válni. Mára már egyedül vagyok a lassan 9 éves lányommal, teli gondokkal, amit az alap életkörülmény okoz és ezzel a betegséggel. Minden napra meg kell terveznem azt, hogy kivel kísérem reggelente a gyermekem és hozom haza iskolába. A depresszió tünetei az elkeseredésből már megjelentek. Nehéz. Visszaemlékszem régi önmagara és nem találom a visszavezető utat!
Tudna valamilyen ötletet vagy segítséget adni, annak reményében, hogyan vethetnék végérvényesen véget a pánikbetegségemnek?
volna egy olyan email cím, amit nyilvánosan is megadok, ha úgy gondolja, kérem írjon!
sila6@freemail.hu
Köszönöm előre is, hogy elolvasta levelem!
Minden jót!
Tisztelettel:
Csilla
Kedves Anonymus!
VálaszTörlésEz sajnos, nem a Professzor asszony blogja, én csak idéztem Tőle.
Nagyon kicsi az a Gyermek kilenc évesen!
Gondolj arra, hogy a pánikot át lehet örökíteni, mert ugyanezt a magatartásformát felveheti majd a gyermeked.
Ugye, ezt nem szeretnéd Te sem?
Próbálj meg egyszerűen csak elindulni, s kis lépésenként haladni!
Nem fogsz meghalni és nem történik veled semmi olyan, amiatt elvesztenéd az eszméleted, egyszerűen csak szaporább lesz a szívverésed, de, ha megcsinálod azt, hogy akár csak a boltig egyedül elmégy, akkor hazatérvén felszabadulnak azok a bizonyos szerotoninnak nevezett pozitív hormonok, s lehet, hogy másnap nehezebben indulsz el vagy nem mersz, mert a vérnyomásod megemelkedik, de harmadnap ismét jobban leszel! Hamarosan érkezik a tavasz! Gondolj arra, mennyi minden élményből zárod ki magad azzal, ha soha sehova sem fogod elkísérni a Gyermeked! A pánikbetegséggel kizársz és elutasítasz. Írok majd az emailedre!
Szeretettel: Judit