Az idő múlásáról

Mi, emberek úgy vagyunk hangolva, hogy a testünk kevésbé bírja ugyan ugyanazon erőpróbákat, amelyeket ifjú korunkban könnyedén vett, de a hangszerelésünk mégis napról napra feledi a dúr hangnemet, s könnyedebben mollra vált, midőn elérünk bizonyos életkort. Megértőbbek és szeretni tudóbbak, bölcsebbek és elnézőbbek leszünk a mindennapi lét nagy kérdéseit kutatva, mert az évszakok és az esztendők múlása egyre közelebb visz a legnagyobb harmóniához, ahhoz az egységhez, amelyet hajlamosak vagyunk elmúlásnak nevezni, noha ez nem más, mint a nagy egységbe olvadás, visszatérés az örök rendbe.

(Én)