- Mit ünneplünk karácsonykor?
- Jézus Krisztus születésnapját.
- Mindenkinek egyformán ezt jelenti karácsony?
- Nem. Csak a keresztény emberek számára jelenti ezt az ünnep, de még ők sem feltétlenül Jézus Krisztus születésének napjáról emlékeznek meg, hanem egyszerűen csak a szeretet ünnepéről.
- Más országokban vannak a mieinktől eltérő szokások?
- Amerikában a gyerekek egész decemberben énekelve járnak házról házra, és mindenütt ünnepi módon vendégelik vagy megajándékozzák őket. Biztosan ti is láttatok már ilyen filmet! Ráadásul csaknem minden házban színes kis égőkkel megvilágított karácsonyfa áll, s nagyon sokszor az egész házat is égőkkel világítják meg az emberek. Az ajándékot pedig úgy kapják a gyerekek, hogy harisnyájukat vagy cipőjüket tölti meg a Mikulás. Ezeket a szokásokat mi is egyre jobban átvesszük. Angliában a gyerekek még időben levelet írnak a Télapónak (angolul: Father Christmas), amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándék lista kap lángra, akkor bizony új kívánságlistát kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Olyasmi kis papíron, mint, amiket a kínai szerencse sütikbe tesznek. Megtalálójára rátalál a boldogság. Ebben az országban kezdtek el először karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé, s ők azok, akik már októberben a karácsonyra készülődnek, de a Szent Estét egyáltalán nem ünneplik. Náluk a Christmas Day, a karácsony, december 25-én kezdődik csak el. Ausztráliában a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza. A családok a karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasszák, s ezután lemennek a tengerpartra vagy krikettet játszanak. A szomszédos Ausztriában a Mikulás december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket dióval, almával, édességgel, akárcsak nálunk. December 24-én pedig ott is a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek ott is izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű, mert csak ez után léphetnek be a gyertyákkal, különféle díszekkel és édességekkel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába. Dél-Afrikában nyáron van a karácsony. Az ünnepi ebéd után a családok meglátogatják a barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, melybe rend szerint valami ennivaló finomság van. Franciaországban a kisebb gyerekek a tűzhely közelébe készítik cipőjüket, hogy a karácsonyeste a Mikulás abba tegye az ajándékot. A katolikusoknál itt is van éjféli mise. Csak ezután ülnek az ünnepi asztalhoz.
Kenyában még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel és zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát Ausztráliához és Dél-Afrikához hasonlóan a szabadba készítik el nyílt tűzön. Németországban még az ablakokba is fakeretre erősített színes gyertya égőket vagy színes képeket szerelnek. Csaknem minden háztartásban megtalálható a betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablak párkányára helyezik. Sőt! A tetejére cukor nehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja. Norvégiában a falvakban csészényi zabkását hagynak a pajtában, mivel így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok, kéz a kézben körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek. Svédországban karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü heringből és barna babból áll. A jó gyerekeknek a Mikulás Jultomtem, egy manó segítségével osztja szét az ajándékot. Új-Zélandon a karácsony nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és a felnőttek jégbe hűtött sört is fogyasztanak. Ukrajnában az ajándékot jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van a hópehely leány is, aki ezüst kék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
- Ezek szerint nem mindenütt várják az ajándékot Jézuskától?
- Mint, láthattátok, nem bizony!
- Egyáltalán, mit jelent a karácsony szavunk?
- A magyar karácsony szó valószínűleg szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben szereplő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Ez pedig az új esztendőbe való átlépésre utal, de ugyanazt kell alatta érteni, mint a lengyel „kolendá”-n vagy az orosz „koljádá”-n. Ez utóbbi karácsonyi éneket jelent.Az angol Christmas Krisztus nevére utal. A német Weihnacht és a holland kertsmisse pedig „szent éj”et jelent. Ezek a szavak egyházi eredetűek. A latin Natalis (születés) szóból erednek a francia noel, az olasz natale, a spanyol navidad és a walesi nadoling szavak. Létezik még a karácsony megnevezésére a skandináv Jul szó, és ennek óangol változata, a Yule. Pontosan nem tudjuk, hogy mit jelentett eredetileg, de valószínűsíthetően a télnek azt a szakaszát, amelyet ma is a téli ünnepi időszaknak tekintünk.
- Mi az, amit biztosan tudunk Jézus Krisztusról?
- Valós történelmi személy volt, hiszen –igaz, hogy tévesen számítva – az ő születésnapjához kötjük az időszámítás 0. esztendejét.
- Ha életrajzot kellene írnunk róla, milyen hiteles történelmi forrásokat használhatnánk?
- Jézus nem hagyott maga után írott szövegeket, s gyakorlatilag minden életére vonatkozó adatot az Újszövetségből tudunk. Bizonytalan születésének évszáma is, habár a Kr.e. 5, 6 vagy 7 közül bármelyik hihetőnek tűnik. Még halálának évét sem ismerjük pontosan. Az, hogy 0-hoz kötjük a születési évét arra vezethető vissza, hogy csak a VI. században vált fontossá az időszámítás, s egyszerűen tévedés történt. Talán, Iosephus Flavius A zsidó háború című könyve az az egyidejű forrás, amelyet keresünk.
- Hordoz-e valamilyen jelentést a Jézus név?
- A név az jelenti, „szabadító” és a héber „Jósua” névnek felel meg. Rendszerint más névvel együtt használatos, ha egyedül áll, Jézus ember voltát hangsúlyozza. Krisztus annyit jelent, „felkent”, s a héber „messiás” (megváltó) szó görög megfelelője. Nagyon sok másféle néven is nevezik, pl. Názáreti Jézus, más néven Jézus Krisztus, vagy a Próféta, az Úr, az Ember Fia, az Isten báránya, a Zsidók Királya, a Pantokrátor, a Messiás, az Üdvözítő és a Megváltó megnevezéssel is illetik.
- Születésekor miért éppen aranyat, tömjént és mirhát hoztak neki az őt meglátogató napkeleti bölcsek?
- Az arany a királyságot, a tömjén a szent életű embereket jelképezte, míg a mirha a halállal hozható kapcsolatba.
- Mi az a mirha?
- Keserű tömjén, amit a holtak kenésére használtak.
- Miért hívják Názáreti Jézusnak?
- Jézus ugyan Betlehemben született, családja csak az Augustus császár által elrendelt népszámlálás idejére érkezett ide. Gyermekkorát azonban a galileai Názáretben, a mai Izrael állam északi részén töltötte.
- Az előbb elég sok más nevét is hallhattuk. Tudjuk-e, pontosan mennyi néven nevezik még?
- Az evangéliumok és a teljes Biblia fényében mintegy 209 más-más nevet lehet használni.
- Melyek a legismertebbek?
- Talán a Bárány, a Krisztus, a Pásztor és az Immánuel, ami azt jelenti, hogy velünk az isten.
- Utal-e valamelyik a nevek közül arra a betlehemi „Csillagra”, amelynek jelenlétét karácsonykor megünnepeljük?
- Ha arra gondolunk, hogy milyen a keresztény embereknek mit jelent a személye, akkor az Igazság, az Alfa és Omega, az Örökkévalóság Atyja, a reménység, a Teljesség, a Világosság nevek jelezhetik azt a tényt, hogy a keresztények Krisztusban Isten fiát látják, az emberi formát öltött Istent. S ma a kereszténység a világnak szinte minden részében megtalálható, s mivel követőinek száma az egymilliárdot is meghaladja, a legnagyobb világvallásként tartják számon. Annyi azonban bizonyos, hogy Jézus a Hegyi beszédben olyan jelzőtáblákat ad a kezünkbe, mint az ószövetségi Tízparancsolat.
December a néphagyomány tükrében
1. A hónap nevei:
Télelő
Karácsony hava
Bak hava (XII.21-I.20)
2. Jeles napok decemberben:
December 6. Miklós napja
Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik, ha rosszak voltak, virgácsot kapnak. A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett. Amerikában és Kanadában Santa Clausnak, Angliában Father Christmasnak, Németországban Nikolausnak nevezik.
A két világháború közötti Mikulás még a mennyben élt, s a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak. Ma úgy tudjuk, hogy Mikulás a Lappföldön él, szánját pedig rénszarvasok húzzák.
December 13. Luca napja
A Gergely-féle naptárreform előtt (1582) ez volt az év legrövidebb napja. Sok helyen innen számították a parasztok a nappalok hosszabbodását.
A Luca név a latin Lux=fény szóból származik. Ilyenkor a nőknek nem volt szabad dolgozniuk, aki ezt megszegte, azt Luca megbüntette. Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék elkészítéséhez, amelyhez babonás történet fűződik. A széknek éppen 13 nap alatt 13 féle fából kellett úgy elkészülnie, hogy minden egyes napon dolgozni kellett rajta valamit. Készítője minden egyes darabját más-más fából faragta ki úgy, hogy a karácsonyi éjféli misére már a templomba is el tudja vinni. A misén, aki ráült, az meglátta a boszorkányokat, de utána menekülnie kellett, mert ha azok felismerik, akkor széttépik.Ezért apró magvakat kellett szétszórnia, pl. mákot, amit a boszorkányok bizonyosan összeszednek, s így nem érik utol.
Ezen a napon jártak a fiatal legények kotyolni is. Házról házra mentek, miközben sok-sok jó tojó tyúkot kívántak a háziaknak.
Ilyen verset mondtak:
Luca, Luca, kitt-kotty, kitt-kotty,
Néném asszony litty-lotty, litty-lotty,
Tikjaik, lúdjaik, jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezöret kőtsenek!
Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort,
Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot,
Szekerünkbe kereket, poharunkra feneket,
Akibül ihassunk eleget.
Szokás volt még Luca napján cserépbe ültetni búzamagot, amely karácsonyig kihajtott, s az ünnepi asztal dísze volt.
December 24-25-26. Karácsony
Az ókorban még december 25-e a téli napfordulót, a természet megújulását, a tavasz ígéretét jelentette. Ekkor ünnepelték a Nap újjászületésének a napját. Ezt a napot vette át a kereszténység karácsony ünnepeként.
A népszokások is nagyon jól tükrözik ma is ezt a régi szokást, mert vagy hajtatott zöld ágat vagy búzát visznek a lakásba, de még a feldíszített, örökzöld karácsonyfa is az életet jelképezi.
Karácsony előtti estéken jártak a betlehemesek is, akik a Szent Család történetét adták elő dramatikus játék formájában.
December 28. Aprószentek napja
Ezen a napon a legények vesszőből font korbáccsal csapkodták meg a leányokat, hogy azok egész évben egészségesek és szófogadóak legyenek. Ráadásul mindeközben még mondókákat is mondtak. Pl. egy ilyet:
„Szófogadó, jó légy,
Ha lenek küldenek, főnek menj,
Ha főnek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek, borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy.
A Kisalföldön és a Szigetközben, valamint a Székelyföldön legényavató napként is ismerik.
December 31. Szilveszter napja
Az esztendő utolsó napja a mulatozásé, az óévbúcsúztatásé. A néphit szerint a Szilveszter-reggeli napsugár kevés bort hoz a jövő évre.
M. Fehérvári Judit
Debrecen, 2011. november 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése