2010. október 17., vasárnap

A reményről és hitről...

Ma reggel egy oldalon eszmét cseréltem valakivel, s arra gondoltam, érdemes lenne elfilózgatni a fentebbi címről, mert nem is olyan egyszerű tartalmakat és élethelyzeteket rejt ez a két szó.

 

"A reményről és a hitről...

"Nincs az az éjszaka és nincs az a baj, melytől megfutamodna a napkelte vagy a remény".

(Williams Bern)

“Nagy dolog hinni magadban, és még nagyobb hinni a többiekben.” 

( Tatiosz)

“A hit varázslata a világmindenség legnagyobb erőinek, mégpedig a gondolat erejének a megtestesülése".

(Norman Vincent Peale)

Moonnak!


Nagyon szépek ezek a gondolatok, s még igazabbak.
Egyiket sem ismertem, de valóban így van ez, s ha önigazolásként tetted fel az idézeteket, tudd, hogy csupán hinned kell abban, amit szeretnél megvalósítani!
Hinned, de teljes Lelkeddel, s az út, amit ehhez be kell járnod hatalmas belső vívódásokkal lesz tele, s egyre keményebb akadályokkal kikövezve, mert a hitnek van egy ilyen oldala is....
És ez az, amiről nem szoktunk beszélni, noha itt bukunk el legtöbben, mert az akarom elvet nem tudjuk következetessé tenni életünkben, mert számunkra előbb-utóbb nyűggé válik, holott mi vágytunk rá.

Feltételek nélkül, de szabadon akard, s Tiéd a hit ajándéka, bármerre lépsz is, s bármit szeretnél hittel a Szívedben cselekedni, mert mindenféle hitek léteznek, de az erejük Tőled függ csakis.

Bocsánat, hogy elfilózgattam itt!
Reggeli gondolatnak sem rosszak ezek az idézetek, s nyilván valami nagyon fontos most Neked, azért kerültek így ide.

Mindenesetre és Áldott Vasárnapot kívánok Neked!


 


Nincs olyan régi emlékkönyv, amelyben ne szerepelnének ezek a sorok:





    "Virágos legyen az élted,
    mint a legszebb kikelet,
    három csillag a vezéred:
    Hit, Remény és Szeretet."



Édes emlékek kötnek engem is e sorokhoz, hiszen a legelső emlékkönyvem első oldalára Édesapám írta be e Gross Arnold Emlékkönyvéből ismeretes sorokat.


És a Biblia:


“A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig a legnagyobb a szeretet.” (1 Korinthus 13: 4-8, 13)"

(Forrás: http://idezet.wordpress.com/)
Ma éppen lázas vagyok. Szeretném azt hinni, hogy ez csak egy állapot, s mégsem cselekszem úgy, ahogyan ehhez az állapothoz illendően kellene: azaz feküdni, teázni, pihenni... Helyette itt püfölöm a billentyűket.
Miért is hinném akkor, hogy van közeli gyógyulás?
Talán, mert megvan a belső reménységem, hogy holnapra mindez csak a múlté lesz. 
Honnan és miért?
Nem tudom és mégis.
Talán ez lehet minden hit gyökere.
Mélyen, önmagunkban megtalálni a bizonyosságot, s nem is kell ennél több...

És beteljesedik a remény és a szeretet hármas egysége is, de ezt meg kell tapasztalni, különben felesleges minden egyes szó, karakter és fáradozás, mert a hit fénye bennünk él a reménnyel és a szeretettel együtt, hiszen így lettünk kódolva, mi, emberek...


1 megjegyzés:

  1. "A szeretet... nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt..."
    Mintha most olvasnám először a Szeretet himnusz ezen sorait, köszönöm a kavicsaidnak drága Ditta!

    Nem vagyunk tökéletesek, ezért emberi kapcsolatainkban előfordul olyan eset, amikor pl. a megbocsátás már nem elég, hogy tovább tudjunk bízni (hinni) a másikban. Isten szemlélet módjára (szeretet) is szükségünk van ahhoz, hogy a rosszat jóra tudjuk fordítani, hogy összhangot teremthessünk Isten gyermekei között hittel és reménnyel (soha fel nem adva) szeretetben.

    Légy áldott!

    VálaszTörlés