Egy idő után családtagjaid előtt is nevükön szólítod azt, akit még soha nem láttál, de ismered, mert naponta váltasz vele néhány szót. A neten keresztül is átjönnek azok az érzések, amelyek összekötnek, néha elgondolkodásra késztetnek, s komoly párbeszédek, viták, véleménycserék részeseivé lehetsz éppúgy, mint ahogyan néha csak egyszerűen elandalodhatsz a művészi széptől...
Csak jól válogasd meg, kiket engedsz be intim szférádba, a Te külön planétádra!
Sorsokról értesülsz és sorokról, amelyek összerímelnek, költészetté lesznek, melynek neve az emberi élet.
Rádöbbensz, hogy a legbecsesebb kincs az egyéniség, melynek jogán itt még azt a kritikát is elfogadod, amit a való életben soha nem vallanál be önmagadnak!
A neten nem lehetsz szeleburdi, göröngyös, csupán sima vagy lankás, néha sápatag, máskor meg szivárványszínű, egyszóval friss és költői, bátorító és hálás, mert ezért maradsz, hiszen a virtuális családodban is értékeket halmozol fel, s akár a mókusok a téli élelmet úgy szedegeted a Fényeket, mert ott vannak körülötted, hogy aztán a való életben Te is áltathasd ezeket.
Ha kócos virág voltál, megfésülnek, megöntöznek, hogy bimbóid mindenki kedvére pompázhassanak, s Te is megtudhasd, milyen az angyali nyugalom, amikor annyit adsz, amennyit éppen az időd és egyéniséged engedi, de kapni mindig többet fogsz: a békét és a harmóniát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése