Ha sokáig nem adsz hírt önmagadról, akkor a belső Éned gazdagítod mindazzal a tapasztalattal, amit a csöndből nyertél. A csönd ugyanis történeteket mesél. Olyan dolgokat, amelyek mélyen benned élnek, de eddig nem volt időd arra, hogy megvizsgáld igazságukat. Azt az igazságot, ami relatív, hiszen csak a tiéd. És a te igazságod soha nem lehet száz százalékban a másik emberé, mert más-más életanyagból merítettek. Az én csöndem magányos, fáradt, s elmúlás illatú, s mégis színes. Színes, akárcsak a kavicsaimé, amelyeket elfeledtem, mert annyi más él a világomban.
(Én)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése