Eduard Martin: Minden nap ünnepnap

Egy olyan mondat, ami megváltoztatta az életemet?
J. R. asszony elgondolkodott, aztán mosolyogni kezdett. – Igen, létezik egy ilyen mondat. A dédnagymamámtól hangzott el. Nálunk a családban a lányok mindig nagyon fiatalon mentek férjhez, tehát még volt szerencsém ismerni a dédnagymamámat. Igazi HÖLGY volt. És bár a családja nagyon elszegényedett, ő mindig igazi Hölgy maradt… bárhová lépett be, ott azonnal tudták, hogy olyan valaki érkezett, aki tiszteletet érdemel.
De mindemellett mennyit bolondozott velünk, gyerekekkel…
Hát ettől a dédnagymamámtól kaptam én egy mondatot, melyet egész életemben magamban hordozok, és amelyhez, amikor csak lehetséges, próbálom is magam tartani.
„Próbálj meg minden nap ünnepet teremteni, legalább egy kicsikét” – mondogatta.
Egészen egyszerű dologra gondolt.
Az embernek minden nap valamilyen örömöt kell szereznie saját magának, megpróbálni valami szépet, valami emlékezetre méltót tennie.
Igyekezett, hogy mindig legyen valami előtte, aminek örülhetne; igyekezett, hogy egyetlen napja se teljen el öröm nélkül…
Lehet, hogy épp ebben áll AZ ÉLET TITKA.
Azt mondják, hogy ez nem sikerülhet?
Még ilyet…
Sikerülhet, igen, és méghozzá könnyen.
Próbáljanak kigondolni maguknak valamilyen kis örömöt, valamilyen kis ajándékot, amelyet önmaguknak ajándékoznak. Próbáljanak találni valamit, aminek örülni tudnának.
Az élet tele van ajándékokkal, még kicsomagolatlan csomagocskákkal, csak arra van szükség, hogy észrevegyük őket.
És annak, aki erre képes…
...nem kell valamilyen ünnepig várnia.
Önmagát ajándékozhatja meg vele.
Vannak emberek, akik önmaguk a két lábon járó ünnepek, olyanok, mint az én dédnagymamám.
Amikor találkozunk velük, rögtön jobban érezzük magunkat.
Egyszer épp akkor állítottam be a hozzá, amikor az asztalán régi fényképek voltak szétrakva.
- Mit csinálsz? – kérdeztem, és leültem mellé.
- Megajándékozom magamat – mondta ő, aki akkor, kilencvennyolc évesen már csak tipegett a lakásban – megajándékozom magam, emlékezem.
Igen, valami szépnek a felidézése…
Valakinek a felidézése, aki szeretett minket, és akit mi szerettünk…
Ez is lehet ajándék.
- És az is lehet ajándék – mosolygott ekkor J.R. asszony ránk és valahová a távolba, mintha valahol a hátunk mögött a dédmamáját látná – sőt az is lehet ajándék, ha az ember valamilyen szép pillanatot, valamilyen leendő emléket ad valakinek, akit szeret…