Néhány nagyon szép idézet

„Ne gondold, hogy a szeretet örök. 
Nagyon törékeny, olyan törékeny, mint egy rózsa. 
Reggel még pompában áll - estére eltűnik. 
Bármilyen apróság elpusztíthatja. 
Minél kifinomultabb valami, annál törékenyebb. 
Oltalmazni kell. Egy szikla megmarad, de a virág eltűnik. 
Ha egy sziklát dobsz a virágra, a sziklának nem esik bántódása, 
de a virág elpusztul. A szeretet nagyon törékeny, nagyon érzékeny.”

(Osho)

„Nézd el ezt a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem, egyik levele a másik után kifeslik. Légy te nekem ilyen sárga rózsám, nyisd ki a lelkedet, nyisd ki a szívedet előttem, akármit vallasz meg, nem haragszom érte, megbocsátok érte, akárhogy összetöröd vele a szívemet.”

(Jókai Mór)

„Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. 
Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. 
Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, 
mint senki és semmi az élők világában. 
Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, 
ha éppen hallgatsz róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, 
vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. 
S ugyanezek az emberek, 
akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, 
ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, 
egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük 
felé villanó véleményt vagy igazságot, 
ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek 
gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, 
szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, 
közömbösen és néha jókedvűen is. 
Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; 
csak tudni kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha.”

(Márai Sándor)