A felelősségről

Ha kapcsolatban élsz, felelős vagy a Társadért, miképpen Ő is az érted. Ez a felelősség azonban úgy hiszem, nemenként mégis más. A szabadságot nőként sohasem tudod úgy megélni, mint egy férfi, még akkor sem, ha gyermekeid már régen kirepültek a családi fészekből. És az még a jobbik helyzet, ha ugyanazon két pár él egymással, de nem egymás mellett évtizedek után is, amelyik valaha valamikor egymásnak kötelezte el magát,  s esküt tett arra, hogy holtodiglan holtomiglan, de kitart egymás mellett. S, ha mégsem?! Ennek oka szerintem éppen a szabadság különféle értelmezéseiben rejlik. Nézzünk néhány példát! X (nőnemű) évtizedek óta nem szól, hogy fázik a nyitott ablak mellett, mert nem szeretné, hogy Y (hímnemű)-nak elfogyjon a levegője, ezért aztán folyton megfázik és beteg. Szabad-e ebben a szituációban X? Valószínűleg rab madár, de ezért ő, s nem a másik ember a felelős, mert egyszerűen csak hallgat. A némaságból meg egy idő után a mindegy érzése fakadhat. És, ha ugyanezen pár Y tagjának olyan munkahelyi elfoglaltsága támad, amely azzal jár, hogy nem tölt otthon akárcsak egyetlen napot, mit gondol az éppen megfázott X? Talán azt, hogy vágyik a szabadságára ő is, mert neki is joga lenne ugyanehhez. A kérdés az, hogy lehet-e, szabad-e? Miképpen érinti ez a szabadság és rabság problematikáját, mennyi köze van az együvé tartozáshoz vagy csupán a felgyorsult világ minden áron való munkahely megtartó ereje és a mammon hatalma feszíti X nyakára a béketűrés kötelét?! Tételezzük fel, hogy X-et nem érdekli a még több pénz, mert neki éppen elegendő mindaz, amijük éppen külön-külön és együtt is van. Ez naivság volna? Nem gondolom. Úgy vélem, az embernek egy életkor után szembe kell néznie azzal, hogy bizony semmit nem visz majd el a hátán, miként a népnyelv is tartja. A probléma jelentősebb ennél és etikailag sokrétűbb: mi az, ami azt bizonyítja X-nek, hogy együvé tartozik Y-nal?! Könnyű volna, rávágni, hogy a szerelem, szeretet, megszokás stb., de, ha X szomorú és magányos, elég-e ez ahhoz, hogy azt érezze holtodiglan holtomiglan...