Néprajzi aktuális

Már az ókori sumérok, egyiptomiak, héberek, s később a görögök majd a rómaiak is tiltották bizonyos munkák pénteki napokon való végzését. Európában ennek a szokásrendszernek a gyökerei egyaránt fellelhetőek a
mediterráneumban és szláv népeknél is. A vasárnap szó eredetileg
"nyegyelja" volt, ami most magát a hetet jelöli. De az eredeti szó még
abban az időben keletkezett, amikor kizárólag a hold változásain
alapuló naptárrendszer-féleséget használtak elődeink. Ennek alapján a
hét napjait is "veszélyes" és "szabad" napokra osztották, sőt
Babilóniában "szerencsés" és "szerencsétlen" napokat is
megkülönböztettek. Érdekes módon ott a holdhónap 19. napja mindig
péntekre esett, s már-már törvényszerűen akkor történtek a legnagyobb
katasztrófák is. Később aztán a keresztény hagyományokkal más
tilalmakkal is kiegészültek az addigiak: pénteken tilos volt még a
kenyérsütés és a mosás is, hiszen az Jézus Krisztus kereszthalálának a
napja, míg szombaton bármilyen varrás, mert a néphit alapján ekkor Szűz
Mária szemét szurkálták. És most péntek van, tehát még étkeznünk is
csak böjtösen szabadna, s ha szombaton, 1-jén csak egy pillanatra, de
kisütne a nap, akkor bizony megszáradna a kis Jézus ingecskéje is.
Ekkor még napszakok változásaihoz mérte magát az ember ( pitymallat,
hajnal, virradat, kora reggel, reggel, délelőtt, dél, állódél, délután,
napáldozta), s bizony nem gondolkodott abban, hogy éjfélkor kell
koccintania, hiszen az időmérő eszközeit leginkább a csillagok járására,
a munkák ritmusára, a természet jelenségeire, s a maga időérzékére
alapozta, s a tyúkokkal együtt ő is nyugovóra tért.
Szilveszterkor a jövő kifürkészése ólomöntéssel és gombócfőzéssel
történt a későbbiekben, amikor már elterjedtek bizonyos varázslások és
mágikus praktikák is. Fontos volt a zajkeltés, de ekkor még kolompokkal,
csengőkkel és ostorokkal... S természetesen kántáltak is, de kizárólag
az új évet köszöntötték ezen a módon.
Január elseje a népszokásokban nem jelentős nap, csak a téli ünnepkör
egy pici része. Ehhez a naphoz jóslások, tilalmak, varázslások
tartoztak. Nagyon fontos, hogy milyen idő lesz, mert abból az egész
esztendő időjárása kiolvasható. Lányos háznál jó megnézni az első férfi
látogatót is, mert az bizony az eladó leány jövendőbelije lesz. Ha
kimegyünk a kúthoz, már ahol van még ilyen, abban bizony aranyos vizet
találunk, s hajnalban ezzel mosdjunk meg, s vigyünk a házba is, mert
annak nem csupán tisztító, de gyógyító hatása is van.
S ne feledjük! A rituális tartalom, a szertartások jellege lassan
elhalványul, de amit megőrzünk belőlük, az emlékezetünket gyarapítja
egykori elődeinket ma is felidézve! S bizony csak a kereszténység is
más-más tartalmakat őriz meg az ortodox formában is, ahol még ma is a
Julián-naptárat használják és a Gergely-féle naptárreform óta (1582) a
katolikusok és a protestánsok más napokat ünnepelnek, de a
protestánsoknak így is kevesebb az ünnepük, nincsenek szentjeik és
sorolhatnám...

Arról nem is beszélve, hogy a valódi ortodox karácsony még ezután következik csak...


Mindezektől függetlenül Mindenkinek Áldott, Békés Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánok:

M. Fehérvári Judit