Főzés közben abban a jó sok fokban hallgatom a rádiót. Azt mondja, hogy Tokaj - hegyalja... És a tokaji bor. Meg ugye, a világörökség része lett, de baj van a védjeggyel vagy mi a szösszel, mert tokaji néven Ausztráliában (Rendesek voltak, azóta már nem!), az USÁ-ban, Ukrajnában és Szlovákiában is forgalmaznak borokat.
Annyira nem figyeltem, de valami 565 és még valamennyi hektár a magyarországi Tokaj-hegyalja a valamikori 987 és valamennyi helyett (Érdekes, mert a neten nem ezek az adatok szerepelnek…), mert a többi ma Szlovákiában található. Ők azonban hajlanak valami kompromisszumra, talán Kopaszra keresztelték a borukat, de nem így az ukránok, mert, hogy az ottani akármiben az ott dolgozók zöme magyar. Ezt nyilatkozta az illetékes.
Aztán elrévedtem rajta, hogy igenis fontos nekünk a tokaji, mint más nemzeteknek másféle étel vagy bármi, mert védjegy. Tutira jobban magyar ma is, mint a kalocsai ruhába öltöztetett Forma1-es pilóták imázs-féléje…
Mert, hogy is mondta a latin?
„Vinum regum, rex vinorum.” („Királyok bora, borok királya.”)… Állítólag a Napkirály étlapján szerepelt ez a megjegyzés. S legendák is maradtak fent, mi szerint az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsannának 1631 húsvétján ajánlotta fel Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott.
De kétségtelenül sokkal hamarabb készült már aszúbor Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótárában már az 1590-es években használták az „aszú szőlő” kifejezést, s kidolgoztak egy bizonyos „főbor-receptet”, amit talán az aszúbor megfelelője lehet.
Ebben a kánikulában ennyi telt tőlem…
Ez meg nagyon érdekes:
Drága Judit!
VálaszTörlésBármennyire igyekeznek hamisítani a tokaji bor minőségét nem fog sikerülni nekik, ugyanis ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, földestől és mindenestől el kellene vinniük.
A bor minőségét leginkább az éghajlat és persze a kidolgozott gyártási technológia érvényesíti.
Szeretettel olvastalak.Magdi
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál Drága Magdi! :-)
VálaszTörlés