2017. szeptember 21., csütörtök

Aki farkast mond, az nem a bárány....






Rorschach beájulna, ha nem vitte volna idő előtt el a kaszás, a féregnyúlvány gyulladás

(És 2016-ban bevezették a meningococcus elleni kötelező védőoltást…)

L.N.-nek

1.      Kleks:

Nagy paca… A lakást ki kell festeni… Óriási a színek kavalkádja… Melyik legyen, nem súgja meg egyetlen hang sem… Ideátról honnan tudjam, mit szeretne Zsófia? Extra feltétel extra feltéttel: feketét soha…

2.      Kleks:

A HALÁL színe mégis a tűzpiros. Nem üt a gondolat, a szív sem zakatol, nincs többé extrasystolés  arrhythmia, a vér sem bugyog… Megáll a tűzpiros.

3.      Kleks:
A veséd is leállt. Dializálják. Torkodba cső nyomja a levegőt… A szemeid nyitva… Nem beszélsz, de itt vagyok én, a tükör.

4.      Kleks:
Vakarjuk a falat… Sárga volt. Roma szín – mondtad. Na, jó, legyen akkor naspolya… Felpúposodik a fal, a buborékokat elnyomom… Nem ezt szeretnéd. Mikor utoljára itthon voltál, sárga volt. Jó lesz ez! – mondom Atesznek, aki majdnem leszédült a létráról, majd kapar, vakolt és újra sárga a fal. Visszatértünk a múltba. Mégis kellene egy DeLorean DMC–12.
5.      Kleks:
Láttam egy filmet. Még régen. Veled együtt néztük… Halálsoron volt a címe… Sötét bogarak hadát szívta ki a betegből a gyógyító… Hol volt vajon, mikor a Szent Lászlóban feküdtél? Ja, emlékszem, akkor már elnyelte a villamosszék… Jó tett helyébe… De tudod.
6.      Kleks:
Csupó Gábor megálmodta a Fecsegő tipegőket, Te meg tovább rajzoltad őket… Figurák itt és ott, meg amott… Ha jobban szerettél volna animálni, mint színházakba járni, fényt csinálni, tervezni jelmezeket, teremteni karaktereket, most Utánad csukódna az ajtó, ahogyan bekukkantasz, s azt mondod: „Szia, Anya!”
7.      Kleks:
Tegnap megőrültem, de csak egy kicsit… Gondolom, különben nem ismerném fel a betűket itt, a laptopom klaviatúráján sem. Írni még tudok, de aludni soha, azt mondják az orvosok: inszomnia.
8.      Kleks:
A templomban tegnapelőtt sárga és narancsszínű virágokat vittem. Zoli, a pap megállított, bemutattam neki a nevelőapád. Igen, Laci is itt járt. Felnőttél, már örülnétek egymásnak, mint az utolsó drámavizsgádon, s méhednek gyümölcsét ma megmutatnád, de megfosztattam tőle, hogy nekem is legyen egy csillagvirág Unokám.
9.      Kleks:
Volt egy nipped. A páva. Nagymamádé volt, s mindenhova Magaddal vitted, pedig én úgy utáltam azt a porcelánt. Te pedig benne érezted azt, hogy Neked is van, ha csak a Mennyekben is Nagymamád.
10.  Kleks:
Darabjaira vágva minden élőlényben tobzódnak a színek, s túlvilágé úgy tudom, a lila. Ezért nem lesz otthon a szobámban soha-soha levendula.

M. Fehérvári Judit

Debrecen, 2017. 09. 21.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése