Mindenféle, amit a világból éppen akkor tapasztalok meg, amikor megszületik egy blog. Valahol így van ez rendjén...
2011. november 20., vasárnap
Smetana: Moldva
Valaha ez a zene volt a kedvencem, s z az igazság, hogy elég régen hallgattam már, de ma valahogyan úgy elfáradtam, hogy kell valami szépséges és fenséges, ami lezárja a napom...
Ez a végtelen hömpölygés, az a gyönyörűséges táj, amely kibontakozik a habok mögül mind-mind benne rejlenek ebben a zenében és mindenféle más is...
A tánc ritmusa, az élet játéka, a boldogság, a szomorúság, a vándorlás, a szabadság és a tér is...
Szép Álmokat kívánok!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az ilyen stílusú zene engem is magávalragad....hömpölygök vele és valami végtelen borzongás, szomorúság-öröm keveréke áraszt el....
VálaszTörlésA muzsika segít, hogy az érzelmek és a gondolatok harmóniába rendeződjenek, a zene gyógyír, ez például biztosan az. Amikor eljuthattam munkatársaimmal Prágába, lementem a Moldva partjára, láttam a folyóban a sebesen kergetőző, táncoló hullámokat, eszembe jutott ez a zene - ami nekem is a kedvencem. Most jól esett visszaemlékezni arra a hangulatra, köszönöm drága Ditta.
VálaszTörlésPuszi
Szeretettel üdvözöllek, kedves Ditta! A Moldva nekem is az egyik kedvencem. Örülök, hogy újra hallhatom, hiszen ennek a csodának a sodrásában még a lélek is könnyebben szárnyal. Köszönöm, hogy itt lehetek!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm Nektek!
VálaszTörlés