Az éjjel Rólad álmodtam.
Különös helyeken jártunk,
s üldöztek is bennünket,
nem tudom, kik és miért...
Rossz arcú emberek koszorúja
vett körül, s talán áldozati táncot
is jártak...
Nem emlékszem a részletekre,
de felébredvén azonnal
hívni akartalak, hogy jól vagy-e,
mert álmomban mindketten
meghaltunk, s mégis...
A valóság más utakat
jelölt ki számunkra,
hiszen a sors kegyetlen
lehelete folytán csak én maradtam itt
egy telefonnal a kezemben,
s a számod, a hívott: "átmenetileg
ki van kapcsolva a forgalomból",
ahogyan én is ebből az életből
Nélküled.
M. Fehérvári Judit
Debrecen, 2017. január 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése