Mindig van okunk egy ajándékra... Ha más nem, önmagában az, hogy élünk. Élünk és szerethetünk. Hogy mosolyoghatunk. Hogy lehet egy szép történetünk. Hogy lehet múltunk, lehet jövőnk. Hogy egymás szemébe néz
hetünk. Hogy adhatunk.
Mindent. Akár az egész világot. Hiszen az emberben ott van az egész
világ. Benned is. Ha magadat adod - az egész világot adod. Csak ki kell
választanod azt, amit ma adni akarsz. A világot. Csomagold be
szeretettel, és helyezd el az ajtó elé. És várj. Ajándékod, ha
szeretettel adtad, célba ér. És ajándékodnak bármikor örül, aki kapja.
Mert mindig van alkalom az ajándékra.
Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy.
Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy.
Az Élet valóban önmagában is ajándék, csak élni kellene vele úgy hogy megérje maradni. Amikor nagyon nehéz, de akkor is tudsz szeretni, mosoljogni, adni, máris megérte.
VálaszTörlésMilyen szépen és igazul írtad!
VálaszTörlés