Tavasz van...

Egyik pillanatról a másikra, mint azt meg is szokhattuk volna, itt is itt van a tavasz... Koldusként lépdelt a keleti régióig, mert bizony itt a télen annyi havat láttunk, mint valaha gyermekkoromban, s a ködös - latyakos vénember tél az összes haragját is itt feledte... Lehet, emancipálódni óhajtott, ha már minden feje tetejére állt manapság... De az is elképzelhető, hogy valahol éppen a matriarchátus volt előreirányozva az évszakok rendjében is... Jut eszembe, nem ártana valamiféle anyajog a magyar alkotmányozásban sem, mert, amit a férfiak álmodnak meg, olyan is lesz... És nem fejtem ki bővebben véleményem... Mások sem teszik, habár 900 ezren csak visszaküldték azt a kérdőívet, s a többség bizony nem is ért egyet azzal, hogy gyermeke helyett is szavazzon... Főként, hogy bizonyos okmányokban azért a gyermekeknek külön jogaik is vannak, de a szüleiktől mindenképpen elkülönülők... Szóval egyenlősítenének a családokban... És az elvált szülők nézetei? Akik napi rendszerességgel addig vagdalkoztak különböző pártokkal, míg végül kétfelé szakadtak? Én nem értem ezeket a dolgokat, de valószínűleg az agytérfogatom teljesítményével lehet valami baj... Köbméterileg... Én csak vonzódnék az igazságossághoz... S őszintén és fájón jelentem ki, hogy ez bizony manapság lehetetlenség. Nem mintha annyi igazságot fel tudnék sorolni, mert számomra csak az általam megtapasztalt dolgoknak van igazsága. Meg a történelemnek... Hogy is mondta anno a nagy dialektikus és etc. filozófus Hegel?! "A történelem legfőbb tanulsága, hogy a népek és kormányok soha semmit sem tanultak belőle." És ehhez hozzátenném még Joseph de Maistre eme elszólását is," Minden nemzetnek olyan a kormányzata,  amilyet érdemel." És ezután jobb, ha csak hallgatok, hiszen tavasz van... Cukor és kenyér helyett majd költészettel táplálkozunk, s persze, hogy nem tudjuk megvásárolni a gyümölcsöket sem, hiszen milyen fránya idő is volt... S beismerjük, hogy ez bizony így történt... Miképpen nincsenek málnásaink, almásaink, cukor-és konzervgyáraink és hosszasan sorolhatnám... Valóban, ha már itt tartunk, felnő egy generáció, amelyik nem ismeri meg a fák virágait, de már a szüleiktől sem kérdezhet rájuk, mert ők sem találkoztak almafa-virággal mondjuk, s így jogos is valahol ebben a fene nagy ismeretnélküliségben, hogy tavasz van, mert azt írja elő az évszakok rendje, s szavazzon csak a szülő gyermeke helyett, mert nem tökéletesen mindegy, ki teszi oda a voksát, ahol már meg sem ismerik a virágot, a fát...