Péntek van és Szilveszter napja. Ne dolgozz! Egy kis néprajz

Már az ókori sumérok, egyiptomiak, héberek, s később a görögök majd a rómaiak is tiltották bizonyos munkák pénteki napokon való végzését. Európában ennek a szokásrendszernek a gyökerei egyaránt fellelhetőek a mediterráneumban és szláv népeknél is. A vasárnap szó eredetileg "nyegyelja" volt, ami most magát a hetet jelöli. De az eredeti szó még abban az időben keletkezett, amikor kizárólag a hold változásain alapuló naptárrendszer-féleséget használtak elődeink. Ennek alapján a hét napjait is "veszélyes" és "szabad" napokra osztották, sőt Babilóniában "szerencsés" és "szerencsétlen" napokat is megkülönböztettek. Érdekes módon ott a holdhónap 19. napja mindig péntekre esett, s már-már törvényszerűen akkor történtek a legnagyobb katasztrófák is. Később aztán a keresztény hagyományokkal más tilalmakkal is kiegészültek az addigiak: pénteken tilos volt még a kenyérsütés és a mosás is, hiszen az Jézus Krisztus kereszthalálának a napja, míg szombaton bármilyen varrás, mert a néphit alapján ekkor Szűz Mária szemét szurkálták. És most péntek van, tehát még étkeznünk is csak böjtösen szabadna, s ha szombaton, 1-jén csak egy pillanatra, de kisütne a nap, akkor bizony megszáradna a kis Jézus ingecskéje is.
Ekkor még napszakok változásaihoz mérte magát az ember ( pitymallat, hajnal, virradat, kora reggel, reggel, délelőtt, dél, állódél, délután, napáldozta), s bizony nem gondolkodott abban, hogy éjfélkor kell koccintania, hiszen az időmérő eszközeit leginkább a csillagok járására, a munkák ritmusára, a természet jelenségeire, s a maga időérzékére alapozta, s a tyúkokkal együtt ő is nyugovóra tért.
Szilveszterkor a jövő kifürkészése ólomöntéssel és gombócfőzéssel történt a későbbiekben, amikor már elterjedtek bizonyos varázslások és mágikus praktikák is. Fontos volt a zajkeltés, de ekkor még kolompokkal, csengőkkel és ostorokkal... S természetesen kántáltak is, de kizárólag az új évet köszöntötték ezen a módon.
Január elseje a népszokásokban nem jelentős nap, csak a téli ünnepkör egy pici része. Ehhez a naphoz jóslások, tilalmak, varázslások tartoztak. Nagyon fontos, hogy milyen idő lesz, mert abból az egész esztendő időjárása kiolvasható. Lányos háznál jó megnézni az első férfi látogatót is, mert az bizony az eladó leány jövendőbelije lesz. Ha kimegyünk a kúthoz, már ahol van még ilyen, abban bizony aranyos vizet találunk, s hajnalban ezzel mosdjunk meg, s vigyünk a házba is, mert annak nem csupán tisztító, de gyógyító hatása is van.
S ne feledjük! A rituális tartalom, a szertartások jellege lassan elhalványul, de amit megőrzünk belőlük, az emlékezetünket gyarapítja egykori elődeinket ma is felidézve! S bizony csak a kereszténység is más-más tartalmakat őriz meg az ortodox formában is, ahol még ma is a Julián-naptárat használják és a Gergely-féle naptárreform óta (1582) a katolikusok és a protestánsok más napokat ünnepelnek, de a protestánsoknak így is kevesebb az ünnepük, nincsenek szentjeik és sorolhatnám...
Mindezektől függetlenül Mindenkinek Áldott, Békés, Boldog Új Esztendőt kívánok:

M. Fehérvári Judit