"Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
Egy boldogságsugarat küldesz a földre?
Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
A körülötted élők is boldogok lesznek?
Tudod-e, hogy kis csillagszikraként azért jöttél
A földre, hogy megtanulj világítani?
És amikor már fénylő színekben pompázol,
Világítani tanítod a többieket?
Tudod-e, amikor boldog vagy, a Te fény-
Sugarad egyesül a sok parányi boldogságváró fénnyel?
És a kettőből, a százból, az ezerből ismét
Egyetlen öröm lesz - pontosan úgy, mint szétválásuk előtt.
Tudod-e, hogy fényed a Mindenség fényében
Tündököl minden pillanatban?
És mindenkinek jut:
A Te hatalmas fénylő erődből
- minek neve boldogság,
A Te hatalmas sugárzó szemed pillantásából
- minek neve szeretet,
A Te jóságos ajkad szavaiból - minek neve
megértés,
A Te kezed mindent egybefonó öleléséből -
Minek neve a Lélek teremtő fénye.
Légy boldog, és szerető ember! "
Dittám! Nem találok szavakat, olyan szép ez a vers. Annyira Igaznak találom Terád!
VálaszTörlésNévnapodon tetted ide a blogodra, amikor némák voltak barátaid.(?)
Mástól kellett volna kapnod a Fénytengert, de mindig Te adsz és adsz és adsz.
Köszönöm Istennek, hogy találkozhattam Veled, mégha személyesen nem is ismerhetlek, sokat jelent nekem a Barátságod!
Isten éltessen sokáig és halmozzon el áldásaival!
"Légy boldog, és szerető ember! "