Néha szégyelljük azt is, ami nem is a mi hibánk, mert nem hisszük azt, hogy másoknak ez éppen olyan evidens, mint nekünk. Manapság egyre kevesebb hitelt érdemeltek saját szavaink még előttünk is. Furcsa ez a világ! Minden a feje tetejére állt. Keresek egy oldalt a neten, mert dolgom lenne ott, aminek eredményeként éppen mások ragyoghatnának, emelkedhetnének, örülhetnének és nincsen. Ezt teszem immár fél napja. Keresem. Mozillával és Crome-mal, Explorerrel és szívvel, dühösen és megadóan, de egyszerűen felszívódott..
Megállásra késztet. Miért? Keresem a válaszokat. Semmi nincsen ok nélkül. Törlöm a Sütiket, újraindítom a gépet, és már azt sem tudom, miért is olyan idegen a saját munkaeszközöm…
A kapcsolat nincs titkosítva, 545 alkalommal néztem meg ezt a webhelyet a legutóbbi gépátrakás óta és elillant, mint a kámfor.
Hívok egy szakembert, de ezt megelőzően telefonálok, chatelek, megkérek minden elérhető ismerősöm, nyissa már meg, ha van egyetlen perce…
Hihetetlen, de Mindenki megteszi. Tanácsokat is kapok bőven. Az Emberek segítőkészek és elfogadóak az én hülyeségeimmel szemben is.
Csengetnek vagy hatszor, nem megyek ki. Szól a vezetékes telefon, csörögnek a mobiljaim… Oda se neki! Fontosabb dolgom lenne, önként vállalt… Csődöt mondtam. Emberileg nem tartom elfogadhatónak ezt az állapotom, így összerakatom a másik gépet is… Természetesen minden megvan, kivéve azt az oldalt…
Talán a Sors akarta így vagy a Teremtő, nem tudom… Egy bizonyos: ma lemondtam a gitárórám, a sajátom, nem dolgoztam, mert kerestem valamit, s nem értem, miért ennyire fontos a hiánya… Talán, mert megígértem, hogy ha esik, ha süt, ott leszek…
Így aztán addig nem nyugszom, míg ennek a rejtélynek a végére nem járok, kerül, amibe kerül: pénzbe, időbe, energiába… És elgondolkodom azon is, nem feszítettem-e túl saját határaim itt a neten… Csak éppen rejtélyek vannak és megoldási kísérletek, önismereti órák és öntudatra ébredések, mert ennek a problémának bizonyára lehet valamiféle nevelési szándéka is az életemben, ami végül mégis választ ad arra a Miért? kérdésre is.
Mellékesen ismét angol nyelvűvé vált minden, de már kezdem megszokni ezt is és igen furcsa, ha valahonnan nem az exit vagy a logout szóval távozom, főként, mert valami játékot is sikerült letöltenem, így akár autóversenyezhetnék is…
Végül az is időre megy, csak ott talán hamarabb célba is érnék, mint a kereséseimben…
Főként, mert most meg a Netlogra szeretnék bejutni és…
„About Netlog…” OK! Tovább! Meg Európa válasza a Facebookra… De vajon mi lehet ott a jelszavam, mert kitöröltem minden egyes bejelentkezési adatom is, hiszen „Ha lúd, legyen kövér!”…
Közben, hogy el ne feledjem, még beteg is lettem...
Éppen most kaptam egy tündéri emailt... Idézek belőle:
"Remélem, hogy a krákogó hangod és felelősségtudattal teljes gondolataid tudnak egy picit pihenni, megállni és töltődni. Remélem, hogy csak egy kisebb megfázás és a tüdőd nem azt jelzi, hogy foglalkozz vele is!"
És ez olyan szép! Legalább annyira jól esett, mint Saci délutáni vicce!!!
Merthogy a tüdőm ilyenkor be szokott lobbanni... És miért is ne mára tette volna meg, hogy még ezt is elkönyvelhessem...
Mit is mond ilyenkor Mammka órája: Sicc!
A Te oldalad tűnt el????? Úgy veszem ki a szavaidból...:(
VálaszTörlésÉn is lebetegedtem, tudom,hogy a lelkem pihenni akar, ezért a testem elkapott egy vírust.
Lassítani kell még gondolatban is,aggódásban is és Rábízni MINDENT....
Édes vagy,hogy az órámat emlegetted.:)
Gyógyuljunk....
Nem az én oldalam veszett el...
VálaszTörlésVagyis majdnem, mert az enyémnek is érzem...
Azon csak szerkesztgetek, de ez a "csak" jóval több annál...
Amúgy meg a betegségek megálláslásra késztetnek, mert túlfeszítjük a határainkat...
És ezt bizony nem tehetnénk meg, s éppen azért nem, amire Te is gondoltál!
Puszi Neked!:-)
Engem is elkapott egy lázzal járó vírus, pont most! Magamnak köszönhetem, nem figyeltem a jelre. Mert jelek mindig vannak!
VálaszTörlésLehet, hogy nem mindig van így, de amikor átvesszük az irányítást, abból semmi jó nem származik. Legyünk résen és készen! Tudom, könnyű ezt mondani.
Számomra letelt a mai napi 15 perc netezés!
Áldás és szeretet Neked és Mindnyájunknak!
♥♥♥
Áldás, Békesség Neked Saci!
VálaszTörlésTúlfeszítjük, holott nem ez a dolgunk.
És ezt tudjuk is, csak magunknak sem valljuk be, mert gyöngék és tökéletlenek vagyunk...
Betegségeink is megállásra késztetnek...
És így van ez jól!
Puszillak!