Az időrablókról...

Szóval hívnak telefonon, hogy Judit így és úgy, de nem vagyunk barátok...
Mondom Neki olyan 5 perc után, hogy térjen már a tárgyra, mert az "Időrablóktól ments meg Uram, minket!"
Nem veszi a lapot.
Továbbra is Juditozgat, hogy Ön ésatöbbi...
Marketinges, mint kiderül...
A francba!
Van egy 20-as telefonnom nagyon diszkréten, meg egy 70-es is, de a 30-as szabad út...
Azt mondja, hogy ez és ez ajánlott...
Ajaj!
Bajban vagyok, most kellene letennem.
Nem teszem.
Mondja, én néha lökök egy igent vagy nemet.
Rá egy napra meg is jelenik a porszívó ügynök...
Miller jut eszembe...
Alig fér be a lakásba, akkora a táskája.
Pechemre nálam romlik el a cipzárja!
Mutassam a porszívóm.
Mondom neki minek, ha én úgysem használom.
Elképed.
Azt kérdezi látván a szőnyeg szőnyeg hátánt, hogy én ezt akkor hogyan tartom rendben.
Mondom neki, hogy általában heti két alkalommal végig sikálom.
Kefe és szőnyegtisztítószer.
Arcán kaján vigyor.
Nyert ügye lehetne, de azért csak behozom azt a porszívót.
Annyira nem örül.
Airbock- Hepa- Filtertechnick az enyém.
Külön poratkaszívóval, mert erre megy ki a játék és nem papírporzsákkal, meg nem textillel...
Na, mindegy, előadás az atkák párzási szokásairól...
Mondom, haladjunk, nekem az idő kincs.
Nem veszi a lapot!
Nézem a karját: tömény pikkelysömör, ami nem baj, de egy betegség...
Márpedig a porszívó mindent gyógyít.
Csiribí-csiribá-csiribá...
Masszíroz, políroz, világít...
Mint a vizes vasaló.
Elektromosság és áram.
De azért gőzöl...
Azt mondja, porszívózzak ki.
Mondom neki, majd, ha hülye lennék, ha már bemutató, porszívózzon ő.
Nagy darab ember.
Látszólag nem örül.
Nézem a Lux-ot, jó.
Az egy cég.
Felsejlik valami az árakról is...
Mondjuk annyi pénzből parkettásra csináltathatnám a szobáim, vadonatújakra és nem laminált padlósra...
Akkor meg minek szőnyeg?
Vagyis ennyi semmiképpen sem.
Már megint az atkák.
Kezdem magam rosszul érezni.
Kék szín.
Felfelé szív.
Azt mondja, 24 óráig így kell tisztítani a levegőt.
Ja, akkor elmegyek én tisztítani a tüdőm, mondjuk a hegyekbe...
24 órából kitelik.
Vörösödik.
Térjünk már a tárgyra, ha muszáj, mondom neki.
Árak: most akciósan és kedvezményesen 367 EFT. Röhögök. El van hűlve. Mondom neki, folytassa már, ha itt sincs még vége...
De januártól 410. Jó. Van-e allergiám? Ajaj, hogy van, főként rád, meg arra, aki ideküldött,  de ezt megtartom magamnak...
Akkor nyert ügyünk van, mert most csak 267 EFt.
Hogy ezek milyen hirtelen képesek árrést változtatni!
Gondolom, olyan 100 körül már az összes tartozékkal együtt kijönne e kütyü, mert 4 ajándék porzsák van csak, aztán rendelj paraszt!
Mutatja, hogy hepa.
Mondom, nekem is.
Mármint a filter.
Tudom én, kisapám!
Látja, hogy ez hülye! Mármint én.
Mondom neki, hogy figyeljen már, nekem főznöm kell, és hagyjuk már ezt az egészet.
Dühében kivágja a porzsákot a szőnyegemre.
Ajaj már megint!
Ezt honnan szedte össze, mert nem itt a 10 cm-nyi területből...
Meg is kérdezem tőle, hogy mikor ürítette ki?
Bocsánatot kér, mert elfelejtette, egy másik helyről jött ugyanis, és ott kellett volna!
Zavarba jön. Szerintem sokadjára, de kárpótlásul valóban kiporszívózza a lakást.
Mégsem volt felesleges időrablás akkor semmi sem...
De a vége!
Adjak neki címeket!
Majd , ha hülye lennék!
Hogy rám telefonálgassanak a barátaim.
"Egyszer volt Budán kutyavásár!"
És valami ajándékról regél...
Majd a Jézuska!- mondom neki vidáman.
Tuti, hülyének néz!
Én meg sajnálom szegényt!
Pontosabban, nem is annyira..Ha már ügynök, tegye a dolgát!