Noha mostanában elég sokat tűnődtem azon, kinek, minek is akar az ember lánya megfelelni, mikor házat újít, takarít, egyengeti a felnőtt csemetéje útját, vasal, mos, tereget és ilyenek, s mindeközben nagyon is máshová vágyik, mert elég gyakran úgy érzi, hogy ütközőpont a családban, aki nélkül nem tapadnak egymáshoz a száguldó vonat szerelvényei, akkor pedig nem lesz lineárissá az abban utazók élete, így aztán néha összeszorított szájjal is teszi a dolgát, miközben egészen mást tenne, ha tehetné. Hogy mindezekért ő a felelős egyedül, az eszébe sem jut, csak néha, amikor rádöbben, hogy a mindenség tarka és nem feltétlenül a hőségbe olvadó, de mindenképpen egyszínű, talán napszürke, ha szürrealista akarok lenni...
Az eső nagyon kellene, s akkor talán az égbolt könnyei is megerednének, s minden más lehetne...
No, hogy miért is írtam ezt a blogot?
Tavaly nyáron a numizmatika ragadott el, az idén a kitüntetések -és érmek világa varázsolt el. S, hogy csalódást is okozzak annak, aki olvas, mindösszesen azért írtam ezt a blogot, hogy beillesztek ide egy linket, amelyet egy általam hasznosnak talált oldalra kell visszatöltenem, mert mindenféle korszak érdekel, de talán éppen az a legjobban, amelynek ez a jelképe:
És akkor most megkérdezem, hogy mi lenne az, amit legszívesebben tennél most, ha csak rajtad állna a döntés, hogy mit teszel?
VálaszTörlésMa olvastam. Ezt: Agota Kristof Trilogia. S ehhez bizony kedvem is volt, van.
VálaszTörlés:-) Örülök, hogy azért legalább egy kis kikapcs. is van!
VálaszTörlés