És mindenkivel mindenről beszélgetsz? Ugye, nem? Mert vannak azok a gátak ott mélyen, legbelül... Benned is, bennem is, mindenkiben... Felesleges lenne vitába szállni és perlekedni ezzel a ténnyel, hiszen emberek vagyunk.
Ezért aztán még jobban esik az az érzés, hogy vannak olyanok, akik magában a szóban, a lélekben gyönyörködnek, míg mások az utakban, a hitben vagy a tudásban, de valahol úgyis keresztezzük egymás útjait...
És akkor már nem lesz szükség szavakra sem és nem érhet nagy baj vagy veszteség, mert jól esik tudni, hogy nem maradsz egyedül...
Milyen jó itt nálad!!Köszönöm!És a hozzám írtakat is köszönöm,így újra rádtaláltam.:)
VálaszTörlésMéghogy nálam lélekemelő?Akkor nálad még inkább-nekem legalábbis.:)
Elragadó,ahogy kifejezed a gondolataidat:"nekem olyan jó a tudat, hogy ismét szerkesztgethetem valahol mélyen önmagam is..."----hát akkor ezért is írunk blogot.Hmmmm.
Micsoda szellemi kincsek vannak itt nálad!Jaj,de jó!
"Álmodozó, de néha nagyon is a realitások talaján járó, alapvetően nevetős, de néha mégis szomorú homo sapiens-féle vagyok. Legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint.
VálaszTörlésMinden érdekel egy picit, de a túlzásokat nem szeretem.
A szabadságot, a tiszta levegőt, a szabadon cselekvést és az őszinteséget nagyon fontos dolgoknak tartom.
Művészetimádó vagyok a magánéletemben és a hivatásomban egyaránt."
(Egy vallomásféle...)
És igen. Ezért írunk blogot...
A neten az a legnagyszerűbb, hogy anélkül, hogy tudnád, Ki Ő, megtalálhatod azt az embert vagy Azokat, akikről megérzed, hogy Hozzád hasonlóak...
Egy éve és néhány hónapja internetezek. Nem akartam. Egy véletlen és sok jel után kezdtem el, mert ugye, semmi sem véletlen.
Én nagy találkozós vagyok.
Soha nem csalódtam még a valóságban Senkiben sem, Akiről úgy éreztem egymás melletti húrok vagyunk egy hangszeren...